NZP-INNOV-21-0087-Bármi lehetek

A Komárom-Esztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány tevékenységét a Nemzeti
Tehetség Program

6 910 000 forint

támogatást biztosított.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

A tatabányai szülőklub tagjaival történt egyeztetés és egy tehetségfelmérő kérdőív alapján foglalkozássorozatot szerveztünk a célcsoport tagjai számára. Rendezvényeinken a gyerekek és szüleik együtt tanulhattak az őket leginkább érdeklő témakörökben (pl. informatika, kommunikáció, konstrukciós játék). A kamaszkorúak számára klubot hoztunk létre, ahol gyakorolhatták a nagyobb önállóságot és a korosztályos társakkal való együttműködést. Fontos célunk volt még, hogy az ismeretszerzés mellett közösségi élményt is nyújtsunk. Programunk leírását és tapasztalatait részletesen tartalmazza módszertani összefoglaló kiadványunk.

A pályázat elsődleges célcsoportját eredetileg a közel 200 taggal működő szülőklub legaktívabb tagjai és gyermekeik (8-35 év közötti, autizmussal élők) jelentették. Az életkori határ úgy módosult, hogy érkezett óvodás résztvevő is, ám a 16-35 közötti korosztályt nem sikerült integrálnunk a programba. Ezt egyrészt a járvány okozta óvatosság indokolta, véleményünk szerint nagyobbrészt a szociális helyzet (sok esetben egyszülős háztartásban élnek, egy keresetből v. nyugdíjból).

Az autisták esetében a tehetségtípus meghatározása igen összetett feladat. Lényegében mindegyik autista egyedi képességekkel rendelkezik, a szakirodalom szerint más-más „szuperképességgel”.

Mi azokra a gyerekekre koncentráltunk, akik hajlandóak és képesek közösségben tevékenykedni, az érdeklődési körüknek megfelelő témákban fejlődni. Kiemelten tehetségesnek azokat minősítettük, akik a csoportátlagot messze meghaladó minőségben, mennyiségben, sebességgel vagy más jellemzővel tevékenykedtek.

Fontos, hogy itt nem csupán produktumokról van szó. Volt olyan gyerekünk, akinek év elején még a köszönés is gondot jelentett, ám a rendszeres foglalkozások során különleges eredményeket ért el (pl. önállóan közlekedik, osztálytársakkal barátkozik, többnapos kiránduláson vesz részt).

Foglalkozások:

A résztvevő gyerekek/fiatalok esetében a következőket fogalmaztuk meg pályázatunkban: elmélyülés kedvelt tevékenységben, a tehetség fölismerése, elismerése és kibontakoztatása, új ismeretek megtanulása, sikerélmény („meg tudom csinálni”), biztonságérzet erősödése (megszokott helyen, szülői és egyéb támogatói környezetben). Mindegyik elem megvalósult, annyi többlettel, hogy a kamaszok kérésére az ő klubfoglalkozásaikat idegen terepen szerveztük meg.

A szülők esetében tervezett célok: technikai segítség, közös élmény, új ismeretek megtanulása, szülői közösségépítés. Itt a gyerekekkel közös élmény és tanulás vártnál nagyobb öröme mellett a gyerek önállóan elért sikerének felismerése adott új elemet.

A szakemberek esetében az új ismeretek megtanulását, a speciális módszertani igények megfogalmazását és kiszolgálását, a sikerélményt, a presztízsnövekedést (mintaprojektben való részvétel) neveztük meg előzetesen. A speciális módszertani igények megjelenése és az itt kialakított szabályok (bővebben ld. módszertani füzet) adták a legértékesebb tanulságot.

Az autista szervezeteknél az alábbiakat vettük tervbe: módszertani segítség, szakmai fórum, profilbővítési lehetőség, kooperációs kihívás. Itt nem maradt elég idő ahhoz, hogy a program hatásait lemérjük, ám a kapcsolatfelvétel és az első jelzések kedvezőek. Nagy örömöt jelentett, hogy az AOSZ szakmai vezetőjével képviseltette magát a konferenciánkon

A helyi közösség és a társadalom esetében célként definiáltuk az autista tehetségek fölismerését és elismerését, az integrációs lehetőségeket, a lépést az esélyegyenlőség felé. Ezen a téren sokkal többet sikerült elérni, mint amit álmodni mertünk. Eleinte az újságcikkek és helyi televíziós megjelenések, majd a személyes élmények adtak újabb lendületet. Számos pedagógus, népművelő, a helyi szakképzési centrum kancellárja, a polgármesteri hivatal, a városi és megyei könyvtár, a megyei pedagógiai szakszolgálat egyaránt tett azért, hogy ezen a téren előbbre jussunk.

A korábban szervezett szülőklub eseményeinek rendszeressé tételével indítottuk a foglalkozások sorát 2021 decemberében. Elfogadáson alapuló, megoldás-központú, interaktív közösséget hoztunk létre, mely szakmai és tapasztalati támogatást ad tagjainak. Innen indult az igényfelmérés, majd a megfogalmazott kérésekre választ adó programok szervezése.

Nem kértünk előzetes regisztrációt, csupán közöltük az adott foglalkozás létszám- és időkereteit. Így szabadon érkezhettek az érdeklődők. Ez a szervezési forma több rugalmasságot, gondosabb felkészülést igényelt. Eleinte aggódtunk, hogy nem lépjük-e túl a kitűzött létszámhatárt (max. 6 gyermek), de részint a szülői részvétel, részint a segítői létszám lehetővé tette a nagyobb csoport szakszerű irányítását.

A módszertani vezető felügyeletével zajlott a programok kialakítása és megvalósítása. A szervezést a szülőklub alapítója koordinálta. Az adminisztráció egy pályázati területen gyakorlott munkatársunk feladata volt. Ők hárman minden hónapban egyeztettek a standardokról, a pályázati célok és a szakmai indikátorok teljesüléséről.

A pályázat írásakor egy tematikus programsorozatot, néhány egyedi rendezvényt, köztük egy kiállítást megrendezését vállaltuk föl. Előbbi két elemről részletesen beszámoltunk a módszertani füzetben.

A kiállítás ötlete adódott a foglalkozásokból (pl. az Érted szóló szavak rendezvényein képzőművészeti alapismereteket, formanyelvi elemeket és kiállítási élményeket adtunk át). Kiváló apropót adott az Autizmus Világnapjához kapcsolódó eseménysor, melynek keretében a könyvtár (és májusban a Népmese Pont) felületein jelentek meg a gyerekek rajzai és vízfestményei. Fontos megjegyezni, hogy díjakat nem adtunk át, helyezéseket nem hirdettünk, így mindenki a tárlat nyertesének érezhette magát.

A tárgyiasult alkotások közül a blogbejegyzések, az alaprajzok és a számítógépes programok nem valósultak meg. Egyes elemeknél a szándék, másutt a kompetencia hiányzott.

Az eredeti tervnek megfelelően létrejöttek a LEGO-konstrukciók (egyik csoportjuk az útmutató szerint, a másik szabad fantázia alapján). Száz feletti számban készültek különféle építmények, ezek legjobbjait lefotóztuk, megjelenítettük a szülőklub FB-csoportjában, továbbá a módszertani füzetben.

Várakozáson felül egy LEGO-animáció is létrejött, szöveg nélküli változatban.

Úgy igyekeztünk új ismereteket adni, hogy a már meglévő érdeklődést mértük fel. Jó példa erre, amikor kiderült a tehetségfelmérés során, hogy többeket érdekel a színház világa, színpadbejárást tartottunk egy előadás után. A tabletes foglalkozáson, amikor szóba került, hogy néhány résztvevő kőzeteket gyűjt, az ásványtanból merítettük az internetes keresés példáit.

A foglalkozások szervezésénél alapvető szempont volt, hogy a szülők és a gyerekek együtt is alkothassanak. Érdekes volt látni, ahogyan pl. az új generáció tagjai tanítgatták az X-generáció tagjainak a tablet kezelését, vagy amikor a LEGO-klubba pár percre érkezett édesapa másfél óra múlva még mindig ott térdelt a játszószőnyegen, egy kishajó tatját építve.

A programról eredetileg egy kisfilmet szerettünk volna forgatni, ám a stáb javaslatára négy kisfilm készült és két interjú. Pruzsina Alice szerkesztő-riporter öt foglalkozáson is részt vett, megismerkedett a résztvevőkkel, a foglalkozások vezetőivel. Sikerült olyan légkört kialakítani, hogy fiataljaink is kamera elé mertek állni. Módszertani vezetőnk javaslatára az egyik tanuló mobiltelefonnal készített videói is belekerültek az anyagba. Több néző is elmondta, hogy a filmek láttán úgy érzi, mintha ő maga is jelen lett volna a foglalkozásokon.

A módszertani füzet két változatban készült el, Tihanyi Róbert tervezésében. A nyomdai verzió 2022 április közepéig tartalmazza a programok részletes leírását és a tapasztalatokat, az online verzió júniusban került ki az internetre. Pozitív visszajelzéseket kaptunk, több pedagógus jelezte, hogy érzékenyítő tanórán használni fogja a módszereinket.

A konferenciát 2022. május 30-án tartottuk a Puskin Művelődési Házban pedagógusok, autizmussal foglalkozó szakemberek, az érintett szülők részvételével. Az előadásokat követően délután bemutató foglalkozáson vehettek részt a közeli iskola tanulói és az érdeklődő felnőttek. Értékes szakmai vitákról, a tapasztalatok megosztásáról szólt az a nap. Csúcspontja az volt, amikor a korábban tévesen „szellemi fogyatékosnak” diagnosztizált autista fiú maga olvasta föl készülő meseregényének egyik fejezetét. Résztvevők: 46 fő (25 gyerek, 21 felnőtt).

A pályázat keretében megvalósított kiegészítő tevékenység:

- kisfilm

- módszertani füzet

- konferencia

Bognár Istvánné rendező, drámapedagógus, Tatabánya Megyei Jogú Város díszpolgára. A helyi amatőr színjátszás meghatározó alakja, színművészek felfedezője (pl. Kinizsi Ottó, Nagy-Kálózy Eszter, Rába Roland). Kérésünkre vállalta, hogy a KÉSZ helyi színjátszó csoportja Mondjátok meg Zsófikának c. előadása után (2022.02.24.) színpadbejárást tart, ismertetve a próbafolyamat főbb állomásait.

Ölveczky Gábor komáromi tervező, grafikus, a Komáromi Kisgaléria Művészeti vezetője. Kiállításmegnyitója apropóján egy foglalkozásunkon (2022.02.28.) beszélt az alkotási folyamatról.

Változások és indokaik:

1. Az eredetileg tervezettnél sűrűbben tartottunk foglalkozásokat (ok: járványügyi korlátozások).
2. A tervezettnél több online alkalomra került sor a Szülőklubban (ok: járványügyi korlátozások).
3. Az Autizmus Világnapjához kapcsolódó programok utcakiállítással bővültek (ok: a helyi önkormányzat engedélyezte az Árpád-téri installációk elhelyezését).
4. A módszertani füzet nyomdai változatánál bővebb az online változat (ok: a nyomdai változattal a konferenciára kellett elkészülnünk, ezért a májusig megvalósult programok szerepelnek benne).

A foglalkozások közül nem mindegyiket valósíthattuk meg a tervezett időkeretben, részint külső okok (pl. könyvtári nyitva tartás, iskolai órarend), részint belső okok (pl. LEGO-építés komoly koncentrációt követel, a bemutató foglalkozáson 26 gyerekkel dolgoztunk) miatt. Mivel a tematika is megkövetelte, 30 helyett 34 foglalkozást tartottunk, 180 helyett 191 órában.

Eredetileg öt középiskolás bevonását terveztük. S bár a középiskolás korúak között voltak ennyien, a foglalkozások időpontjában középiskolába csupán három résztvevő járt a gyerekeink közül.

Tapasztalataink szerint elsősorban az autista fiúk aktivabbak közösségben, ezért 35 fiú bevonását terveztük. A program népszerűsége miatt azonban tavasz elejétől egyre nagyobb létszámban érkeztek lányok is, így a nemek aránya javult.

Letöltés: Módszertani füzet

Sajtó megjelenések: LINK